Veled is előfordult már, hogy a legpörgősebb napodon, tele fontos teendőkkel, a legváratlanabb pillanatban beüt a krakk? Egyetlen hiba a gyártósoron, egy megsérült kéz vagy egy bokarándulás a raktárban, és hirtelen egy banálisnak tűnő eset jogi, és pénzügyi problémát okoz a cégedben.

Ha ilyenkor nem a jogszabályok szerint cselekszel, a legkisebb mulasztás is milliós következményekkel járhat: a hiba nem opció. Ráadásul a Munka Törvénykönyve (Mt.) szerint a te felelősséged objektív, azaz a baleset következményeiért is felelsz.

Ez a bejegyzés lépésről lépésre végigvezet a munkabaleset utáni kötelező protokollon.

A baleset bekövetkezése utáni első órák létfontosságúak, mert eldöntik, hogy a cég meg tudja-e védeni magát a későbbi felelősségre vonástól.

 

1.Elsősegélynyújtás

A legfontosabb teendő (amennyiben a baleset helyszíne biztonságos) a sérült azonnali ellátása, és ha szükséges a mentő hívása. Itt kezdődik a jogi megfelelés első tesztje is:

• elsősegély doboz és oktatás: rendelkezik a céged megfelelő, szavatossági időn belüli elsősegély dobozzal? Van a helyszínen képzett elsősegélynyújtó kolléga?
• a bírság kockázata: az elsősegélynyújtás személyi és tárgyi feltételeinek hiánya esetén az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) már az ellenőrzés során azonnali bírságot szabhat ki.

2. A baleseti helyszín biztosítása

A sérült ellátása után azonnal biztosítani kell a baleset helyszínét, hogy az okok és körülmények változatlan formában megállapíthatók maradjanak. Ez a lépés létfontosságú. Ha a helyszín megváltozik, elveszítheted azt az esélyt, hogy bizonyítsd: a baleset nem a balesetvédelmi hiányosság miatt történt.

 

3. Drámai kérdés: ittas állapot?

Ha felmerül a gyanú, hogy a baleset a munkavállaló alkoholos befolyásoltsága miatt következett be, célszerű azonnal elvégezni a szondáztatást. Az alkohol okozta módosult tudatállapot korlátozhatja vagy kizárhatja cégvezetőként a kártérítési felelősséget. Ezt a tényt azonnal rögzíteni kell, mielőtt a sérült elhagyja a helyszínt.

Munkabaleset vs. üzemi baleset (Micsoda?)

A sérült köteles azonnal jelenteni a balesetet. Ezután a neked, mint munkáltatónak meg kell állapítania, hogy az esemény munkabalesetnek tekintendő-e.

 

Munkabaleset és Üzemi baleset – a különbség

Munkabaleset: a munkavédelmi jogszabályok szerinti fogalom, amely a szervezett munkavégzés során, annak helyétől és időpontjától függetlenül bekövetkező balesetre vonatkozik, és a munkáltató felelősségét alapozza meg.
Üzemi baleset: a társadalombiztosítási jogszabályok fogalma, ami a munkavégzés közben vagy azzal összefüggésben történt baleseteket jelenti, beleértve az úti baleseteket is.

MOST FIGYELJ!
Ha egy baleset azért történik, mert te cégvezetőként nem tartottad be a munkavédelmi szabályokat, pl. nem adtál a dolgozónak megfelelő védőfelszerelést, akkor a társadalombiztosítási rendszer ( Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő) visszakérheti tőled ezeket a tételeket:

• táppénz, amit a dolgozó a baleset időszakára kapott, és amit a munkáltató helyett a TB fizetett neki.
• minden orvosi költség – vagyis minden, amit a TB fizetett ki a dolgozó gyógyítására (szakorvosi vagy kórházi ellátás, gyógytorna, gyógyszerek stb.).
• más, a balesettel kapcsolatos egészségügyi ellátás – például ha orvosi műtét, rehabilitáció vagy speciális kezelések váltak szükségessé

azaz minden pénzt visszakérhet, amit a dolgozó egészségügyi ellátására költött vagy a baleset idejére fizetett hetekig, hónapokig.

Munkabaleseti jegyzőkönyv

Rendkívül fontos a szakszerű kitöltése, és a határidők betartása. Itt szinte létfontosságú a munkavédelmi szakember szerepe.

Minden balesetet ki kell vizsgálni. Mivel a jegyzőkönyv benyújtása után az elírás vagy tévedés okirat-hamisításnak minősülhet, a pontosság kulcsfontosságú.

A jegyzőkönyvnek rögzítenie kell többek között:

A sérült személyes adatai:

• Név
• Születési dátum
• Lakcím
• Munkakör
• Munkahelyi beosztás

 

A munkáltató adatai:

• Cégnév
• Cégjegyzékszám
• Telephely címe
• Kapcsolattartó személy és elérhetősége

A baleset adatai:

• Dátum és időpont
• A sérülés bekövetkezésének időpontja a munkavégzés hányadik órájában
• A sérülés típusa (pl. zárt törés, ficam)
• A sérült testrész (pl. bal kéz, láb)
• A baleset helyszíne (pl. raktár, iroda)
• A baleset oka és körülményei

A baleset következményei:

• Munkaképtelenség időtartama
• A sérült ellátásának módja és helye
• A sérült további munkavégzésének lehetősége

A baleset kivizsgálásának eredményei:

• A kivizsgálást végző személy neve és beosztása
• A kivizsgálás dátuma
• A kivizsgálás során tett megállapítások és javaslatok

Mellékletek:

• Helyszínrajz
• Fényképek
• Tanúvallomások
• Egyéb dokumentumok, amelyek segítik a baleset körülményeinek tisztázását

 

Haladéktalan bejelentés
A legfontosabb jogi határidő, amit be kell tartani: cégvezetőként köteles vagy a jegyzőkönyvet a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni.Kinek?

Kötelező címzettek:

1. A sérült munkavállaló / hozzátartozó (halálos baleset esetén).
2. A munkabaleset helyszíne szerint illetékes Munkavédelmi Hatóság.
3. Az illetékes Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szerv.

 

Ha a baleset súlyosnak minősül (pl. halál, valamely végtag elvesztése), azt a hatóságnál haladéktalanul be kell jelenteni.  

A munkabaleset kivizsgálása, dokumentálása egy cégvezető számára komoly terhet jelent: a Munka Törvénykönyve szerinti objektív kártérítési felelősség, valamint a hatósági bírságok elkerülése mind szakértelmet és naprakész jogszabályi tudást igényel.

A jogi kockázatok minimalizálásának kulcsa a prevenció és a szakszerű dokumentáció.

 

Ne kockáztasd céged pénzügyi jövőjét pontatlan dokumentációval!