Május 1-jén súlyos munkahelyi baleset történt a Puskás Arénában, amikor három munkavállaló egy elektromos kapcsolótérben végzett szerelési munkákat. A rendelkezésre álló információk szerint egy elektromos szekrényből hirtelen lángok csaptak ki, amelynek következtében az egyik dolgozó rendkívül súlyos égési sérüléseket szenvedett.

 

Súlyos sérülések, gyors beavatkozás

A baleset során az egyik munkavállaló testfelületének több mint hatvan százaléka megégett, ráadásul a ruházata is lángra kapott, ami tovább súlyosbította a sérüléseit.

A tragédia ugyanakkor még súlyosabb következményekkel is járhatott volna. A másik két dolgozó lélekjelenlétének köszönhetően ugyanis a közelben található tűzoltókészülékkel megpróbálták megfékezni a tüzet. Ennek köszönhetően nem halálos, hanem „csak” súlyos munkahelyi balesetről beszélhetünk.

 

Mi okozhatta a tüzet?

Egyelőre számos kérdésre nincs válasz. Nem ismert, hogy műszaki meghibásodás vagy emberi hiba vezetett-e a tűzesethez.

Felmerül többek között az is, hogy:

-rendelkeztek-e a munkavállalók a szükséges engedélyekkel;

-pontosan milyen feladatot kellett elvégezniük;

-tisztában voltak-e a munkaterület veszélyeivel;

-megfelelő szakképzettséggel és felszereléssel érkeztek-e a helyszínre.

 

Az ilyen jellegű munkáknál a munkaengedély kulcsszerepet játszik, hiszen ebben rögzítik a végrehajtandó feladatokat és a szükséges biztonsági intézkedéseket.

 

A munkakörnyezet ellenőrzése életet menthet

 

Bármilyen munkafolyamatról is legyen szó, a munkaterület ellenőrzése alapvető fontosságú. Különösen igaz ez a fokozottan veszélyes tevékenységekre, mint például:

 

a feszültség alatti munkavégzés;

a magasban végzett munkák;

a tűzveszélyes tevékenységek.

 

Előfordulhat, hogy a dolgozók úgy léptek be a kapcsolótérbe, hogy azt feltételezték, az áramtalanítva van, miközben valójában még feszültség alatt állt. Egy ilyen tévedés rendkívül súlyos következményekkel járhat.

A megfelelő szerszámok és védőeszközök szerepe

A feszültség alatti munkavégzés speciális képzettséget, engedélyeket és eszközöket igényel. Ezeket nem lehet egyszerűen beszerezni egy barkácsboltban, hiszen használatukhoz külön vizsgák és jelentős szakmai tapasztalat szükséges.

Emellett a megfelelő egyéni védőeszközök használata is elengedhetetlen. A villamos munkák során sokkal magasabb szintű védelemre van szükség, mint egy hagyományos munkavédelmi cipőre vagy szemüvegre.

Jogosan merül fel a kérdés: vajon lángálló ruházat használata esetén elkerülhetőek lettek volna ilyen súlyos égési sérülések?

A tűzoltókészülék valóban életet menthet

Az eset egyik pozitívuma, hogy a helyszínen rendelkezésre állt egy működőképes tűzoltókészülék. Sok munkahelyen ugyanis hajlamosak megfeledkezni arról, hogy a készülék puszta megléte önmagában nem elegendő.

 

A tűzoltókészülékeket rendszeresen ellenőrizni és karbantartani kell, mert vészhelyzetben csak így biztosítható, hogy valóban használhatók legyenek.

Feszültség alatt dolgoztak, vagy sem?

A történtek értékelésénél két lehetséges forgatókönyv létezik.

Az első esetben a dolgozók tudatosan, megfelelő képzettséggel és engedélyekkel végeztek feszültség alatti munkát. Ebben az esetben valószínűleg felkészülten érkeztek a helyszínre, és rendelkeztek a szükséges speciális eszközökkel.

 

A második, súlyosabb lehetőség, hogy a munkavállalók abban a hitben kezdték meg a munkát, hogy a kapcsolótér áramtalanítva van, miközben valójában nem volt az. Ez már komoly veszélyeztetést jelenthet.

 

A LOTO eljárás jelentősége

Az ilyen balesetek megelőzésének egyik legismertebb módszere a Lockout Tagout (LOTO) eljárás.

Ennek lényege, hogy a berendezést fizikailag lezárják és egyértelműen megjelölik, így senki sem tudja azt véletlenül újra feszültség alá helyezni a karbantartási munkák ideje alatt.

 

Bár a kockázatot teljesen megszüntetni nem lehet, a megfelelő LOTO eljárás alkalmazásával annak valószínűsége minimálisra csökkenthető.

Ki viseli a felelősséget?

A hatósági vizsgálatok várhatóan arra is választ keresnek majd, hogy kit terhel felelősség a történtekért.

A munkavédelmi szabályozás alapján a felelősség döntő része általában a munkáltatót terheli. A munkáltató kötelessége ugyanis biztosítani a biztonságos munkavégzés feltételeit, valamint rendszeresen ellenőrizni a munkaterületet és a munkakörülményeket.

 

A munkavédelmi törvény 54. § (7) bekezdése különösen fontos ezen a területen, hiszen kimondja, hogy a munkáltatónak folyamatosan gondoskodnia kell arról, hogy a munkavégzés egészséges és biztonságos körülmények között történjen.

Összegzés

A Puskás Arénában történt súlyos baleset ismét rámutat arra, hogy a villamos munkák során nincs helye a kompromisszumoknak. A megfelelő képzettség, a munkaengedélyek, a speciális védőeszközök, a munkaterület ellenőrzése és a biztonsági eljárások betartása nem adminisztratív terhet jelentenek, hanem emberi életeket védhetnek meg.

 

A pontos okokat a folyamatban lévő vizsgálatok tárhatják fel, azonban egy dolog már most biztosnak látszik: a munkabiztonság területén a megelőzésnek mindig elsőbbséget kell élveznie.