A dolgozók állandó fáradtsága nemcsak magánügy, hanem komoly munkavédelmi kockázat is. Olvasd el ezt a bejegyzést, és előzd meg a munkahelyi baleseteket a cégednél.

 

Munkabiztonsági szempontból kockázatos a dolgozó kialvatlansága
Reggel hét óra van, épp az irodából lépsz ki, kezedben a gőzölgő fekete kávéval. Elhaladsz a raktár mellett, és meglátod az egyik legjobb emberedet, Petit. Peti szemei karikásak, a mozgása egy kicsit lassabb a megszokottnál, és már a harmadik energiaital dobozát dobja a szelektívbe, pedig még el sem kezdődött igazán a műszak.

Te, mint jó főnök, megkérdezed: „Minden oké, Peti?” Ő csak legyint: „Á, csak jön a gyerek foga, alig aludtam, de bírom a strapát!”
Te megnyugszol, hiszen Peti lojális, „bírja a kiképzést”. De itt álljunk meg egy szóra! Munkavédelmi szakértői szemmel nézve ebben a pillanatban a céged egy ketyegő bombán ül. Az a Peti, aki nem aludt eleget, jogilag és biztonságtechnikailag olyan állapotban van, mintha enyhén ittasan állt volna a gép mellé.

A szakemberek ajánlása szerint egy felnőtt embernek 8–9 óra alvásra van szüksége. Az EMEGY (Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület) statisztikai felmérései szerint a dolgozók 40 százaléka csupán 6–7 órát alszik éjszakánként, több mint negyedük pedig ennél is kevesebbet – ez már rövid távon is rontja a kognitív teljesítményt.

Miért nem csak magánügy a dolgozód fáradtsága? 
Sokan gondolják úgy, az, hogy ki mennyit alszik otthon, magánügy. Elméletben igen. Gyakorlatban viszont a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) szerint a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtéséért.

Ez a mondat a törvény 2. § (2) bekezdésében sokkal többet jelent, mint gondolnád. Ez azt jelenti, hogy neked, mint cégvezetőnek, meg kell győződnöd arról, hogy a dolgozó munkavégzésre alkalmas állapotban van-e. Ha látod a dolgozón, hogy szinte dülöngél a fáradtságtól, de mégis hagyod a targonca volánja mögé ülni, akkor egy esetleges balesetnél a hatóság téged is elővesz majd.

Mi történik az agyban, ha nincs meg a napi 8 óra alvásidő?
Lassul a reakcióidő
Csökken a figyelem
A kialvatlanság hosszú távon szív- és érrendszeri betegségekhez, kiégéshez és depresszióhoz vezet.

Gondolj bele: ha a céged egyik kulcsembere kiesik egy hónapra, mert a szervezete feladta a harcot a tartós kimerültséggel szemben, az neked mennyi kiesett profitot és további problémákat fog jelenteni.
Ki fogja elvégezni az ő munkáját?
Ki fogja betanítani a helyettesét?

A megelőzés itt kezdődik: tudomásul kell venni, hogy az emberek, a dolgozók nem robotok.

 

Amit a jogszabályi háttérről tudnod kell 
Térjünk vissza a felelősséghez, mert ez az, ami a legtöbb cégvezetőt álmatlan éjszakákkal „ajándékozza meg”. Az Mvt. 60. §-a kimondja, hogy a munkavállaló csak biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát.

De itt jön a csavar: a törvény 54. § (1) bekezdése szerint a munkáltatónak el kell végeznie a kockázatértékelést. Ebben nemcsak a gépek állapotát vagy a vegyszerek veszélyességét kell vizsgálnod, hanem a pszichoszociális kockázatokat is. Ide tartozik a stressz, a túlterheltség és a pihenőidők hiánya is.

Ha a dolgozóid azért fáradtak, mert túl sok a túlóra, vagy mert rossz a munkaidő-szervezés, az a hatóság szemében szabályszegés. Egy munkahelyi baleset utáni vizsgálatnál az első kérdések között lesz: biztosítva volt-e a megfelelő pihenőidő? Volt-e kockázatértékelés erre a munkakörre?

Pszichoszociális kockázatok: mit tehetsz, mint felelős vezető?  
Nem kell rögtön alvókabinokat venned. A megoldás sokszor az odafigyelésben és a tudatosságban rejlik.

Figyelj a „reggeli arcokra”: ha látod, hogy valaki látványosan kimerült, beszélj vele.
A pihenőidő szent: a Munka Törvénykönyve pontosan rögzíti a napi és heti pihenőidőket. Ezeket ne javaslatként kezeld, hanem a biztonságos működés alapköveként.

Beszélj a biztonságról: a munkavédelmi oktatás ne csak egy papír legyen, amit alá kell írni. Használd ki ezeket az alkalmakat arra, hogy elmondd: „Srácok, nekem az a fontos, hogy mindenki épségben menjen haza. Ha fáradtak vagytok, szóljatok, mert az elkövetett hiba mindannyiunknak fájni fog.”

A kockázatértékelés kiemelten fontos munkavédelmi szempontból. Amikor mi végezzük a kockázatértékelést, nem csak a konnektorokat nézzük meg. Átvilágítjuk a munkafolyamatokat, segítünk a munkaszervezésben, és olyan munkavédelmi oktatást tartunk, ami után a dolgozók is érteni fogják, miért nem éri meg „félálomban” a gép mellé állni.

Gyakran ismételt kérdések

Mikor számít a fáradtság miatti esemény munkahelyi balesetnek? Minden olyan baleset munkahelyi balesetnek minősül, amely a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri a dolgozót. Ha a fáradtság oka a túlmunka vagy a rossz munkaszervezés, a munkáltató felelőssége egyértelmű.

Köteles-e a munkáltató vizsgálni a dolgozó kipihentségét? Igen, a munkavédelmi törvény előírja, hogy a munkáltatónak meg kell győződnie a munkavégzésre alkalmas állapotról. A szemmel láthatóan kimerült dolgozót nem szabad veszélyes munkakörben foglalkoztatni.

Milyen büntetés jár, ha elmarad a kockázatértékelés a pszichoszociális tényezőkre? A munkavédelmi hatóság jelentős bírságot szabhat ki, ha a kockázatértékelés hiányos vagy elavult. Egy bekövetkező baleset esetén ez súlyosbító körülmény, ami kártérítési pereket is vonhat maga után.

 

munkabiztonság-megelőzés-maximális nyugalom                                                           

Török Dániel – Munkabiztonság24