Egy esős keddi reggelen a cég pénzügyi osztálya éppen a havi záráson dolgozott. A kávéfőző szinte megállás nélkül duruzsolt, mindenki feszült figyelemmel görnyedt a monitor fölé. Zozó – aki mindig sietve intézte a dolgát – a konyhából visszafelé jövet a padlón megcsúszott, és hatalmasat esett. Pár másodperc múlva kezdett csak mozgolódni a padlón fekve. Munkatársai dermedten figyelték a történteket. Zozó először csak nevetett a kínos helyzeten, de pillanatok múlva már a sajgó csuklóját, és a fejét fogta fájdalmasan. Sápadt lett, és szédülésre panaszkodott.

 

A kollégák egymásra néztek. Most mi legyen? Hívjunk mentőt? Tudja valaki, hogy mi a teendő? Senki sem tudta pontosan, hogyan kell helyesen cselekedni.

 

Ez a pár percnyi bizonytalanság döntő lehetett volna, ha a sérülés súlyosabb. Bár a legtöbben úgy gondolják, hogy „ilyen nálunk úgysem történik meg, mert mi odafigyelünk”, a valóság az, hogy minden munkahelyen előfordulhat baleset. Ilyenkor az azonnali, szakszerű elsősegély bizonyos esetekben akár életeket is menthet.

Ez az eset nem egy ritka, filmszerű jelenet, hanem a mindennapok része lehet bármelyik munkahelyen. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint évente több ezer munkahelyi balesetet jelentenek Magyarországon, és ezek közül sok esetben a helyszínen nyújtott elsősegély kulcsfontosságú az esemény végkimenetele szempontjából.

A törvényi kötelezettség – nem csak jó szándék kérdése

 

Magyarországon a Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény), valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről egyértelműen kimondja, hogy a munkáltató köteles biztosítani az elsősegélynyújtás személyi és tárgyi feltételeit. Emellett a Büntető Törvénykönyv 166. §-a rögzíti: mindenki köteles a tőle elvárható módon segítséget nyújtani annak, akinek az élete vagy testi épsége veszélyben van.

Ez tehát nem pusztán erkölcsi kérdés. Jogszabály írja elő, hogy minden munkahelyen legyen képzett elsősegélynyújtó, megfelelő felszerelés, és a munkavállalóknak ismerniük kell, mit kell tenni baleseti helyzetben.

A munkabalesetek soha nem előre megtervezetten történnek, de a felkészültségen sok múlik. Minden munkavállalónak tudnia kell, hogy:

• hol található az elsősegély-felszerelés.
• ki a kijelölt munkahelyi elsősegélynyújtó.
• milyen alapvető lépéseket kell megtenni munkabaleset esetén.

A munkavédelmi törvény előírja, hogy a létszám és a tevékenység veszélyességi foka alapján minden műszakban biztosítani kell az elsősegélynyújtás feltételeit. Ez magában foglalja a megfelelő egészségügyi felszerelést, valamint egy képzett személy jelenlétét.

 

Az elsősegélynyújtás alaplépései munkahelyi környezetben

1. Biztonságos környezet biztosítása – mielőtt a sérülthöz közelítesz, győződj meg róla, hogy nincs további veszély (például mozgó gépek, áramütés veszélye, mérgező gázok)
2. Nyugalom megőrzése – a pánik helyett összeszedett, határozott cselekvésre van szükség
3. Segítség hívása – értesítsd a kijelölt elsősegélynyújtót, illetve szükség esetén a mentőket (112)
4. Sérült állapotának felmérése – a tudat, légzés, vérzés ellenőrzése
5. Ellátás a lehetőségekhez mérten – pl vérzéscsillapítás nyomókötéssel, biztonságos testhelyzetbe helyezés

A sérült ellátása után ne feledkezz meg a munkabaleseti dokumentációról sem.

A munkabalesetekkel kapcsolatos adminisztráció alapvető részei közé tartozik a munkabaleseti jegyzőkönyv, a baleseti nyilvántartás, valamint az eseményvizsgálati jegyzőkönyv. Ezek mellett ide sorolhatók minden egyéb kapcsolódó irat is, például az orvosi szakvélemények vagy a baleset minősítéséről szóló hivatalos értesítés. A dokumentumok célja, hogy biztosítsák a baleset pontos feltárását, segítsék a felelősség megállapítását, és alapot nyújtsanak a szükséges megelőző és helyreállító intézkedések megtételéhez.

Minden részletet le kell írnod: ki sérült meg, milyen munkakörben dolgozik, mikor és hol történt a baleset, pontosan mi történt, milyen sérülést szenvedett, kik látták az esetet. A tanúk vallomásait is jegyezd fel, sőt, a baleset okait is tárd fel. Az sem maradhat ki, hogy várhatóan mennyi ideig lesz munkaképtelen a sérült, és milyen intézkedéseket kell hoznod, hogy hasonló eset ne forduljon elő újra.

Azt is tudnod kell, hogy amint a baleset a tudomásodra jut, azt 3 munkanapon belül ki kell vizsgálni és nyilvántartásba kell venni. Ha a sérülés miatt a dolgozó több mint 3 munkanapra kiesik a munkából, akkor azt hivatalosan is jelentened kell a munkavédelmi hatóságnak, a kész jegyzőkönyvet pedig legkésőbb a következő hónap 8. napjáig kell benyújtanod.

Súlyos munkabaleset közé tartozik a halálos baleset, valamint a három munkanapot meghaladó munkaképtelenséggel járó baleset.

Nem súlyos balesetekről, azaz a három munkanapot nem meghaladó munkaképtelenséggel járó munkabalesetről is fel kell venni jegyzőkönyvet, de azt nem kell megküldeni a munkavédelmi hatóságnak.

A munkahelyi baleset kivizsgálását munkavédelmi szakember végzi!

Ez azt jelenti, hogy a munkáltatóként köteles vagy bevonni egy erre jogosult, munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt. A munkavédelmi szakember a vizsgálat eredményét írásban, jegyzőkönyvben rögzíti, melyben szerepelnek a baleset körülményei, az okozati tényezők és a szükséges intézkedések.

NE FELEDKEZZ MEG A DOKUMENTÁCIÓRÓL, ÉS NE KEZELD LAZÁN!

Egy csomagoló üzemben dolgozott Péter. Épp az éjszakai műszakot nyomta, amikor egy hirtelen mozdulatnál a keze beakadt és “meghúzta” a szalagról lelógó csomagoló fólia. A sérülés nem tűnt súlyosnak – egy kis könyök duzzanat –, a műszakvezető pedig csak legyintett: „Menj ki a mosdóba, tegyél rá vizes ruhát és jegeld.”

Nem készült jegyzőkönyv, nem jegyezték fel a balesetet, a tanúk nevét sem írták le. Csakhogy másnapra Péter könyöke a kétszeresére dagadt, nem tudta mozgatni. Orvoshoz ment, és kiderült: ínszalag húzódása van, ami több hét táppénzes távolmaradást jelent a munkahelyről. A balesetet hivatalosan viszont senki sem rögzítette.

Mi lett a következmény?

• Péter nem kapta meg a baleseti táppénzt, mert nem volt hivatalos dokumentáció.
• a cég mulasztást követett el, mivel a 3 napos határidőn belül nem vizsgálta ki és nem jelentette a balesetet.
• a munkaügyi ellenőrzésnél súlyos bírságot szabtak ki, mert a baleseti nyilvántartás hiányos volt.
• És mindez miért? Mert valaki úgy gondolta, hogy „majd megússzuk papírozás nélkül”.
  A tanulság: a munkabaleseti jegyzőkönyv nem csak egy adminisztrációs nyűg. Ez véd téged a munkaügyi hercehurcától – és ugyanúgy védi a dolgozót is. Ha minden a szabály szerint történik, a cég elkerülheti a bírságot, a munkavállaló pedig megkapja azt a táppénzt, ami jár neki.

 

munkabiztonság-megelőzés-maximális nyugalom
Török Dániel – Munkabiztonság24