Kötelező dokumentumok

Minden vállalkozásnál kötelező a tűz és munkavédelmi dokumentumok megléte, ha már 1 fő munkavállalója vagy akár segítő családtagja részt vesz a vállalkozás munkájában.

Mielőtt egy vállalkozás elindítja a tevékenységét, kötelező elvégezni a munkahelyi kockázatok felmérését. Ez a dokumentum nem csak egy „kipipálandó” feladat: legalább öt évente frissíteni kell, de akkor is, ha változás történik a munkakörülményekben.

A kockázatértékelés sokkal többre jó, mint elsőre gondolnád. Segít például abban, hogy pontosan meghatározzuk, milyen egyéni védőeszközökre van szükség – ilyen legyen a védősisak, a kesztyű vagy akár egy egyszerű fülvédő is, attól függően, milyen munkát végeznek a dolgozók.

Ez a dokumentum anyag az alapja annak is, hogyan nézzen ki az orvosi vizsgálatok rendje. Ebből tudja az üzemorvos, milyen szűrésekre van szükség, és milyen gyakran kell ezeket elvégezni.

Fontos része még a dokumentumnak a munkavédelmi oktatás is, ahol a munkavállalók megismerkednek a rájuk leselkedő veszélyekkel, valamint azokkal a módszerekkel, amikkel megelőzhetők a balesetek.

Vannak olyan munkaterületek, ahol speciális értékelésre van szükség:

• éles, szúró vagy vágó eszközökkel dolgozóknál, főleg az egészségügy területén. Külön értékelést kell végezni az ezekből eredő kockázatokra. Itt gyakoriak a tűszúrásos vagy vágásos sérülések, amelyek komoly fertőzéseket okozhatnak.
• biológiai kockázatértékelésre akkor van szükség, ha fennáll a fertőzés vagy járvány veszélye – ilyen helyek lehetnek például az egészségügyi vagy szociális intézmények.
• vegyi anyagokkal dolgozók esetében kémiai kockázatértékelést kell készíteni. Ez vonatkozhat például a fertőtlenítő szerekre, tisztítószerekre, oldószerekre – bármilyen olyan anyagra, ami veszélyt jelenthet az egészségre.

Ne feledkezz meg a munkavédelmi szabályzatról!

A munkavédelmi szabályzat tulajdonképpen a cég saját „biztonsági kézikönyve”. Ebben van minden, ami ahhoz kell, hogy a munkavégzés során elkerüljük a baleseteket és az egészségkárosító helyzeteket. Rögzíti például, hogy mi a teendő ha mégis történik valami, hogyan kell biztosítani a védőfelszereléseket, milyen szabályok vonatkoznak a munkavégzésre, rögzíti a munkavédelmi oktatást vagy a munkabalesettel kapcsolatos szabályokat.

A szabályzat gyakorlati oldalról is segítséget nyújt: tartalmaz különféle iratmintákat, amelyek megkönnyítik a napi teendők intézését és a dokumentálást.

A munkáltatónak az a feladata, hogy olyan átfogó és egységes megelőzési rendszert hozzon létre, amely nem csak egy-egy részletre fókuszál, hanem az egész munkakörnyezetre kiterjed. Ide tartozik a munkafolyamatok kialakítása, a használt technológia, a munkaszervezés, a fizikai környezet, de még a munkatársak közötti kapcsolatok is.

Mentési terv – amikor minden perc számít

Bizonyos tevékenységek vagy munkakörnyezetek esetén a jogszabály előírja, hogy kötelező mentési tervet készíteni. Ez nagy segítség, ha olyan veszélyes helyzetek alakulnának ki, amelyek kezeléséhez nem elég a rutin – komoly szervezettségre, jól felkészült csapatra és megfelelő eszközökre van szükség.

A mentési terv lényegében egy részletes forgatókönyv arra az esetre, ha valami váratlan és veszélyes történne. Ilyen lehet például egy robbanásos baleset, tűzeset, gázszivárgás, vagy bármilyen olyan esemény, ami az embereket, a munkaterületet vagy akár a teljes működést veszélybe sodorhatja.

A cél, hogy mindenki pontosan tudja a dolgát, ne legyen kapkodás, ne maradjon ki semmi fontos lépés.

Egyéni védőeszközök – nem dísznek vannak

Ha a munkavégzés során fennáll a veszélye annak, hogy valaki megsérülhet, vagy valamilyen káros hatás érheti, akkor a munkáltatónak kötelessége gondoskodni a megfelelő egyéni védőeszközökről. Ezek lehetnek sisakok, védőszemüvegek, kesztyűk, légzésvédők – attól függően, hogy mire van szükség az adott munkafolyamatban. Ne felejtsd el az átadást-átvételt dokumentálni (ez munkáltatóként törvényi kötelességed is) az Egyéni védőeszköz juttatási renddel. Ez egy olyan írásos dokumentum, amely szabályozza a munkavállalók számára biztosítandó védőeszközök juttatását és használatát, a munkahelyen fellépő veszélyek és kockázatok megelőzése érdekében.

De nem elég csak odaadni ezeket az eszközöket. Fontos, hogy pontosan meg legyen határozva, hogy ki, mikor, és milyen eszközt használ. A dolgozók megfelelően legyenek tájékoztatva a szabályok szerinti, rendeltetésszerű használatukról.

Lényeges, hogy minden egyéni védőeszközről nyilvántartás készüljön: mikor adták ki, kinek, mire, milyen állapotban van, és mikor kell cserélni. Ez nem adminisztrációs „nyűg”, hanem a biztonság záloga – és bizony jogszabály is előírja.

Az egyéni védőeszköz tehát nem extra, hanem alap. A munkavállalók testi épségét védik, illetve téged, mint munkáltatót is az esetleges komolyabb problémáktól, következményektől.

Munkabaleseti napló és nyilvántartás – a kötelező biztonsági lépés

A munkahelyi baleseteket megelőzése kötelező feladat, de ha mégis megtörténik a baj, akkor nem elég szóban jelezni, hogy mi történt – azt írásban is rögzíteni kell. Ezt szolgálja a narancssárga/fehér munkabaleseti napló és a baleseti nyilvántartás, aminek a vezetése nem opcionális, hanem jogszabályi kötelezettség a munkavédelmi kolléga részéről.

Fontos, hogy már egy kisebb vágás vagy horzsolás is balesetnek számít, ha az munkavégzés közben történt, így ezek sem maradhatnak ki a naplóból.

Tűzvédelmi szabályzat és tűzriadó terv

Egy bekapcsolva felejtett kávéfőző vagy egy rosszul karbantartott hosszabbító is elég ahhoz, hogy megtörténjen a baj. Éppen ezért nem lehet félvállról venni a tűz elleni védekezést még akkor sem, ha eddig nem volt rá példa. Itt jön képbe a tűzvédelmi szabályzat, és – ahol kötelező – a tűzriadó terv.

Egy tűzriadó terv önmagában kevés, ha a benne szereplők nem tudják mit kell tenni, amikor megszólal a riasztó. Ezért kötelező évente legalább egyszer gyakorolni a benne foglaltakat.

A gyakorlat célja, hogy mindenki pontosan tudja, hogyan kell viselkedni tűzriadó esetén – ne akkor kelljen kapkodni, amikor valóban éles a helyzet.

A próbariadó után jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

• milyen hibák, hiányosságok derültek ki,
• milyen tapasztalatokat szereztek a résztvevők.

A feltárt hibák kijavítására legfeljebb 15 nap áll rendelkezésre.

Amit még fontos tudni:

• tűzriadó tervnek könnyen hozzáférhető, jól látható helyen kell lennie – például a közösségi terekben, bejárat közelében.
• frissíteni kell ha bármi változás történik az épületben, munkarendben vagy a dolgozói létszámban. A módosításokról 30 napon belül értesíteni kell a tűzvédelmi hatóságot.
• nem elég, ha a terv ott porosodik a falon – minden érintett munkatársnak pontosan ismernie kell, hogy mit tartalmaz, és mit várnak el tőle egy tűzriadó során.

Üzemorvosi alkalmassági vizsgálatok

A munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy minden dolgozó üzemorvosi alkalmassági vizsgálaton részt vegyen még a munkába állás előtt, majd rendszeres időközönként. (2024. szeptember 1-től megszűnt a kötelező orvosi alkalmassági vizsgálat-üzemorvosi vizsgálat, azonban bizonyos kockázati tényezők esetében továbbra is kötelező marad.)

Az üzemorvos ellenőrzi, hogy a munkavállaló egészségi állapota megfelel-e az adott munkakör követelményeinek, és írásban igazolja, hogy alkalmas-e a feladat ellátására.  Az üzemorvos írásban igazolja az alkalmasságot (alkalmas / alkalmatlan / korlátozottan alkalmas).Ez a kötelező dokumentum a munkavédelem fontos adminisztratív eleme.

Munkahelyi elsősegélynyújtás

Minden munkahelyen, a veszélyesség és dolgozók száma alapján, lennie kell elsősegély-felszerelésnek, és képzett elsősegélynyújtó munkatársnak.

Sok sikert kívánok a vállalkozásod elindításához!
Ha bármikor szükséged van további segítségre, itt vagyok. Hajrá!

munkabiztonság-megelőzés-maximális nyugalom

Török Dániel – Munkabiztonság24