A legtöbb vállalkozás nem azért kerül nehéz helyzetbe, mert nincs bevétele – hanem azért, mert nincs valódi rálátása a saját pénzügyeire.
A Vezetői Túlélőkészlet podcast harmadik epizódjában Török Dániel, a Munkabiztonság24 ügyvezetője beszélget Oláh Tibor közgazdásszal, a Quantive Advisory ügyvezetőjével a vállalati pénzügyi tudatosságról. A beszélgetés rávilágít arra, hogy a pénzügyi stabilitás nem csupán könyvelési kérdés, hanem alapvetően vezetői gondolkodásmód.
Az epizódban szó esik arról, milyen jelekből lehet felismerni, hogy egy vállalkozás pénzügyileg instabil alapokon áll, és miért veszélyes az, ha egy cégvezető csak érzésre próbálja követni a pénzügyi folyamatokat. A beszélgetés bemutatja, hogy a bevételek, kiadások és határidők tudatos kezelése nélkül könnyen kialakulhat egy olyan helyzet, ahol a vállalkozás működése kontrollálatlanná válik.
A műsor egyik fontos üzenete, hogy a pénzügyi tervezésnek nem kell bonyolultnak lennie. Már egy egyszerű rendszer – akár egy jól felépített táblázat – is segíthet abban, hogy a cégvezető pontos képet kapjon a vállalkozás likviditásáról, a fix költségekről és a várható pénzmozgásokról. A beszélgetés során szó esik a cashflow tervezésről, a partnerkockázatok kezeléséről, a szerződések fontosságáról, valamint arról is, hogy miért kulcsfontosságú a szervezeti struktúra és a feladatok delegálása. Oláh Tibor bemutat egy nyolclépéses szempontrendszert is, amely segíthet a vállalkozásoknak stabil pénzügyi működést kialakítani.
Az epizódból az is kiderül, hogy sok cégvezető még mindig úgy gondolkodik: a bevétel szabadon elkölthető pénz. A valóságban azonban a pénzügyi eredmény, a likviditás és a cashflow teljesen különböző fogalmak – és ezek megértése nélkül egy vállalkozás könnyen veszélybe kerülhet.
🎧 Ha cégvezetőként szeretnél stabilabb pénzügyi alapokra helyezni egy vállalkozást, és elkerülni a leggyakoribb hibákat, ez az epizód neked szól.
🎯 Az epizódban ezekre a kérdésekre kapsz választ:
- Milyen jelekből látszik, hogy egy cég pénzügyileg instabil?
- Miért veszélyes, ha a cégvezető „érzésre” vezeti a pénzügyeket?
- Mi a különbség a pénzügyi eredmény és a cashflow között?
- Miért kulcsfontosságú a pénzügyi tervezés már egy kisvállalkozásnál is?
- Miért jelent kockázatot a one-man-show működés?
- Hogyan lehet minimalizálni a partner kockázatokat?
- Miért fontosak a jól megírt szerződések és munkaköri leírások?
- Milyen alaplépések szükségesek egy stabil vállalati pénzügyi működéshez?
Miért vezetői mindset a pénzügyi tervezés?
Az epizód egyik alapgondolata, hogy a pénzügyi tervezés nem csupán könyvelési kérdés, hanem vezetői gondolkodásmód. Szinte minden vállalkozás átmegy egy olyan fázison, amikor még nincs üzleti terv, a cégvezető „érzésre” látja, mennyi pénz van és mikor fogy el, és nincs valódi delegálás. Ez egy egyfős cégnél is gond lehet, ha sok a kimenő és a bejövő számla.
Jelek, amelyekből látszik, hogy egy cég pénzügyileg instabil
- nincs írásos pénzügyi terv, legalább a következő egy évre,
- a cégvezető már nem látja át az összes folyamatot, és az információ nem áramlik,
- a cashflow-tervezés nem számol azzal, hogy a vevők határidőben fizetnek-e,
- a szállítói határidők csúsznak, ami rontja a kondíciókat,
- nincsenek kidolgozott munkaszerződések és munkaköri leírások.
Oláh Tibor becslése szerint a cégek mintegy 70%-a nem rendelkezik pénzügyi tervvel és megfelelően kidolgozott munkaszerződésekkel.
Cashflow-tervezés: miért nem elég az érzés?
Egy idő után a fix költségek jelentős összeget tesznek ki. Ha ilyenkor nincs legalább egy Excel-táblában rögzített terv a következő évre, a cég könnyen olyan helyzetbe kerül, amelyet nem tud kezelni. Fontos számítás a fedezeti pont is: tudni kell, mikor éri el a cég a nullszaldót. A rövid távú cashflow-előrejelzés cégenként mást jelent – valahol három hetet, valahol két hónapot.
Hogyan készíthető egyszerű pénzügyi terv?
A pénzügyi tervezés nem igényel misztikus szaktudást. A cégvezető, aki látja a bejövő és kimenő tételeket, a beszerzéseket és az értékesítéseket, ezeket egyszerűen egy táblázatba rendezi, és megjelöli a fix időpontokat – például az adó- és járulékfizetési határidőket. A könyvelő segítségével így könnyen összeáll egy működő terv. Egy bizonyos tranzakciós volumen felett azonban már nem elég havonta egyszer átadni az adatokat: szinte naprakész rálátás kell – erről az első epizódban is beszéltünk.
Bevétel, eredmény, likviditás: nem ugyanaz
„Ameddig egy cégvezető úgy gondolkodik, hogy a bevétel egy olyan összeg, amit szabadon elkölthet, addig az rég rossz” – hangzik el az epizódban. A fizetendő áfa összegéből sem lehet megbízhatóan következtetni a cég helyzetére. Egy profi cégvezető pontosan tudja, hogyan alakul a likviditása, ismeri a kimenő és bejövő tételek időpontját, és nettóban gondolkodik. A likviditási terv és az eredményterv két különböző dolog: az értékcsökkenés például nem jár pénzmozgással, mégis befolyásolja az év végi eredményt.
Partnerellenőrzés és szerződések
Az e-cégjegyzék és az e-beszámoló nyilvános adatai alapján nagy pontossággal megítélhető, mennyire megbízható egy leendő partner: fizeti-e az adóit, volt-e végrehajtása, vannak-e a tulajdonosnak más cégei, volt-e felszámolás. A szerződéseknél gyakori hiba a régi, egyoldalas sablon használata; az epizód szerint érdemes ügyvéddel elkészíttetni és rendszeresen frissíteni őket.
Rejtett költségek: selejt, hibás termék, nem számlázható idő
Termelő cégeknél sokan nem végeznek önköltség-számítást, és nem számolnak a selejttel és a hulladékkal. Szolgáltatóknál a nem számlázható órák jelentenek rejtett költséget: ha egy fix díjas ügyfélre 20–30%-kal több idő megy el, az a profitot csökkenti. A garanciális és hibás termékekkel kapcsolatos ráfordítások is komoly terhet jelenthetnek.
A pénzügyi stabilitás nyolc kulcslépése
- Pénzügyi tervezés
- Kapcsolattartás a könyvelővel – minden hónapban megfelelő időpontig lezárt könyvek
- Partnermonitoring minden szerződés előtt
- Önköltség-számítás termelő cégeknél, a selejttel és a hulladékkal együtt
- Kalkuláció szolgáltatóknál, a nem számlázható órákkal
- Szerződéssablonok ügyvéd bevonásával, frissen tartva
- Felelősségbiztosítás – egyes tevékenységeknél kötelező
- Szervezettség és dokumentáltság: munkaszerződések, munkaköri leírások, helyettesítés
Digitális működés és bankképesség
Az epizód szerint ma már minimum elvárás, hogy a pénzügyi adatok heti szinten frissek legyenek. Ha a cég növekedni akar és külső forrást vonna be, a bankok pontosan látják, mennyire jól működnek a rendszerei. Kockázatot jelent a „one-man-show” működés is: ha minden egy kulcsember – általában az ügyvezető – kezében fut össze, és nincsenek delegálva a feladatok.
Gyakori kérdések a pénzügyi tervezésről
Mit jelent a pénzügyi tervezés egy kisvállalkozásnál?
Egy legalább egyéves üzleti és pénzügyi tervet, amely megmutatja, kinek mit akar eladni a cég, milyen erőforrások kellenek hozzá, és mikor milyen pénzmozgás várható.
Mi a különbség a cashflow és az eredmény között?
A cashflow a tényleges pénzmozgásokat mutatja, az eredmény a gazdálkodás nyereségességét. Vannak tételek – például az értékcsökkenés –, amelyek az eredményt befolyásolják, de pénzmozgással nem járnak.
Mekkora likviditási tartalék javasolt?
Oláh Tibor szerint jó, ha a cég legalább két hónapnyi likviditási tartalékkal rendelkezik.
A pénzügyi tervezés mellett a jogi biztosítékok is számítanak – a következő epizódban ezt járjuk körül: S1EP4 – követeléskezelés a gyakorlatban. Előző rész: S1EP2 – munkavédelmi kötelezettségek. Minden epizód a Vezetői Túlélőkészlet oldalán.

