Mi van akkor, ha elvégzed a munkát… de a pénz soha nem érkezik meg?

 

A Vezetői Túlélőkészlet podcast negyedik epizódjában Török Dániel, a Munkabiztonság24 ügyvezetője beszélget Dr. Kovács Ákos Tibor és Dr. D. Szabó András ügyvédekkel arról, hogyan lehet megelőzni és kezelni a nem fizető ügyfelek problémáját.
A beszélgetés egyik kulcsüzenete, hogy a védekezés nem utólag kezdődik: egy tudatos ügyfélátvilágítás és egy jól felépített szerződés már az elején jelentősen csökkenti a kockázatot. Az epizódban szó esik a legfontosabb szerződéses biztosítékokról, a követeléskezelési folyamat felépítéséről, valamint arról is, milyen lépések következnek, ha az ügyfél mégsem fizet – az emlékeztető e-mailektől egészen a fizetési meghagyásig vagy akár a felszámolási eljárásig.

🎧 Ha szeretnéd tudni, hogyan védd meg a bevételed és kezeld tudatosan a kintlévőségeket, ez az epizód neked szól.

🎯 Az epizódban ezekre a kérdésekre kapsz választ:

  • Hogyan előzhető meg a nem fizetés már az együttműködés elején?
  • Milyen gyors módszerekkel lehet átvilágítani egy leendő ügyfelet?
  • Miért kulcsfontosságú a jól megírt szerződés?
  • Milyen szerződéses biztosítékok védenek a legjobban?
  • Milyen lépésekből áll egy jól működő követeléskezelési folyamat?
  • Mikor érdemes fizetési meghagyást indítani?
  • Milyen esetben jöhet szóba a felszámolási eljárás?
  • Hogyan lehet úgy érvényesíteni a követelést, hogy közben a kapcsolat is megmaradjon?

A követeléskezelés a megelőzéssel kezdődik

A vendégek tapasztalata szerint a vállalkozások főként a terméken és a szolgáltatáson dolgoznak, a belső folyamataik viszont gyakran nincsenek felkészülve egy nem fizetés kezelésére. A jó követeléskezelés ezért már az együttműködés előtt elkezdődik: megfelelő ügyfélátvilágítással és szerződéses környezettel.

Ügyfélátvilágítás 10–20 perc alatt

Nem jogi átvilágításról van szó, csak arról, hogy megismerjük a leendő partnert. Az epizódban javasolt források:

  • céginformációs adatbázisok és a cégkivonat,
  • a hitelbiztosítéki nyilvántartás,
  • az e-beszámoló (a cég beszámolói),
  • a fizetésképtelenségi nyilvántartás,
  • és akár egy egyszerű Google-keresés.

Figyelmeztető jel, ha a cégkivonatban végrehajtás vagy NAV-bejegyzés szerepel, vagy ha a cég nem adta le a kötelező beszámolóját. Ilyenkor kérhető adóegyenleg-igazolás is. A folyamatból érdemes egy 10–20 pontos belső checklistet készíteni, amit egy munkatárs is végig tud vinni.

Miért kell írásbeli szerződés?

„A szerződéseket nem akkorra írjuk, amikor jó baráti a viszony, hanem amikor megromlik” – hangzik el az epizódban. Szerződés nélkül is létrejön a jogviszony, de ilyenkor a háttérjogszabályok töltik ki tartalommal, amelyek értelmezése bonyolult lehet. Egyes szerződéstípusoknál a jogszabály kötelező írásbeliséget is előír.

Mintaszerződés és ÁSZF

Érdemes egy mintaszerződést kialakítani, amelyben pontosan szerepel, mit vállal a cég és mit nem. Fontos tisztázni, hogy az ügyfél fogyasztónak minősül-e. Jó megoldás lehet az általános szerződési feltételek (ÁSZF) rendszere is, amelyre egy rövidebb, egyedi szerződés épülhet – így nem kell egy 30 oldalas dokumentummal elriasztani a partnert.

Szerződéses biztosítékok a gyakorlatban

  • Fizetési ütemezés, részszámlák részteljesítéseknél,
  • előrefizetés – a legerősebb, de a partner számára nem mindig elfogadható,
  • kötbér – szerződésszegés esetén a kár bizonyítása nélkül követelhető,
  • óvadék (köznapi nevén kaució),
  • tulajdonjog-fenntartás a vételár megfizetéséig – szoftvereknél is alkalmazható,
  • bankgarancia, kezesség,
  • ügyvédi, közjegyzői vagy bírósági letét.

A jogászok a teljesítési készséget fokozó (például kötbér) és a teljesítési képességet fokozó (általában fizetős, például bankgarancia vagy letét) biztosítékokat különböztetik meg.

Követeléskezelési stratégia lépésről lépésre

A vendégek azt javasolják, hogy a követeléskezelés ne kríziskezelés legyen, hanem egy előre kidolgozott stratégia, amely az iparági szokásokat is figyelembe veszi:

  1. A kintlévőségek folyamatos nyomon követése – ebben a legtöbb számlázóprogram segít.
  2. Több emlékeztető e-mail, akár már a lejárat napján – a fizetési határidő hosszához igazítva.
  3. Fizetési felszólítás, ha továbbra sincs reakció.
  4. Jogi lépések: felszámolási eljárás vagy fizetési meghagyás.

Egy ügyvédi levél vagy egy azonnali fizetési meghagyás egy jó partneri kapcsolatot is tönkretehet, ezért érdemes fokozatosan haladni.

Felszámolási eljárás: mikor és hogyan?

Gazdálkodó szervezettel szemben erős eszköz a felszámolási eljárás kezdeményezése. Az epizód szerint feltétele egy fizetési felszólítás, és a számla lejárta után legalább 20 napnak el kell telnie; a felszólítás tartalmi követelményeit jogszabály rögzíti. Az eljárás célja a cég jogutód nélküli megszüntetése, ezért az adósok többsége a felszólításra már reagál. Az epizódban elhangzott adat szerint 2025 első három negyedévében 11 437 felszámolási eljárás indult Magyarországon.

Fizetési meghagyásos eljárás

A fizetési meghagyás olcsóbb út: az epizód szerint a díja a követelés 3%-a, és elektronikusan intézhető – megfelelő elektronikus aláírással akár jogi képviselő nélkül is. Természetes személlyel szemben a fizetési felszólítás nem kötelező előfeltétel. A vendégek szerint 3 millió forint alatti pénzkövetelést kötelező fizetési meghagyással érvényesíteni, 3 és 30 millió forint között ez járható út, 30 millió felett viszont már nem alkalmazható.

Az epizódban elhangzott statisztika szerint egy év alatt 404 138 fizetési meghagyásos eljárás indult, és ezek mindössze 6,5%-ában mondtak ellent az adósok – vagyis ez hatékony eszköz. A hivatalos küldemények elől elbújni sem érdemes: a kézbesítési vélelem miatt az eljárás akkor is halad.

Mikor érdemes pert indítani?

A per költséges: illetéket és ügyvédi díjat is előre kell finanszírozni. Az egyik vendég szerint csak milliós nagyságrendű követelésnél, vagy akkor érdemes perben gondolkodni, ha biztos a behajthatóság. Határon átnyúló ügyeknél külön mérlegelni kell az uniós fizetési meghagyás lehetőségét is.

Gyakori kérdések a követeléskezelésről

Mi a követeléskezelés első lépése?

A megelőzés: a leendő partner átvilágítása és egy jól megírt, biztosítékokat tartalmazó szerződés.

Mikor kötelező a fizetési meghagyás?

Az epizódban elhangzottak szerint 3 millió forint alatti pénzkövetelésnél kötelező a fizetési meghagyásos eljárás.

Mi a felszámolási eljárás feltétele?

Gazdálkodó szervezettel szemben egy fizetési felszólítás megküldése, és az, hogy a lejárat után legalább 20 nap elteljen.

Az epizódban elhangzottak általános tájékoztatást adnak; konkrét követeléskezelési ügyben fordulj ügyvédhez.

Előző rész: S1EP3 – pénzügyi tervezés KKV-knak. Következő rész: S1EP5 – tűzvédelmi szabályok és bírságok. Minden epizód a Vezetői Túlélőkészlet oldalán.

Erre a linkre kattintva letöltheted a checklistát >>>